Közbeszerzés...

Jelentősen módosul a közbeszerzési törvény - törekvés a KKV-k segítésére

Az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta a T/582. számú törvényjavaslatot, mely 2010. augusztus 1. és szeptember 15-ei hatállyal sok tekintetben módosítja a jelenleg hatályban lévő közbeszerzési törvényt. A módosítás egyik indoka az volt, hogy a kis- és középvállalkozások több munkát nyerhessenek a közbeszerzéseken.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőknek ezután kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. Ennek köszönhetően a beszerzés tárgyának részekre osztásával a kisebb cégek is be tudnak nyújtani ajánlatot. Mindemellett a törvény továbbra sem engedi meg, hogy egy beszerzést azzal a céllal feldaraboljanak, hogy a kisebb egységekre ne kelljen kiírni közbeszerzést. A kötelező egybeszámítás alól az építési beruházásoknál a módosítás kivételt enged, ezzel szintén a kisvállalkozók járnak jól.

Az ajánlattevők részéről a pénzügyi alkalmasság teljesítése sokszor kritikus pont. A módosítás kitér arra, hogy akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás is ajánlatot tehet, feltéve hogy volt már olyan összegű árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét.

Jelenleg az ajánlatkérő az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kizárhatja a közbeszerzési eljárásból azért, hogy a kisebb társaságokat előnyben részesíthesse. A módosítást követően ez a határ 100 millió forintra csökken.

Különösen a kis cégeket hátráltatja az ajánlatokhoz csatolandó sok igazolás. A módosítás lehetővé teszi, hogy a különféle közhiteles, elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról ne kelljen igazolást beadni, hanem azokat maga az ajánlatkérő ellenőrizze. A referenciákról nem lehet igazolást kérni, el kell fogadni ajánlattevő nyilatkozatát.

A körbetartozás enyhítésére szolgáló új szabály szerint, ha a fővállalkozó részszámlát nyújt be az ajánlatkérőknek, akkor be kell jelentenie azt, hogy az általa igénybe vett alvállalkozóknak milyen összeggel tartozik, és először csak erről állíthat ki számlát. Ha ezt követően igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit, akkor jogosult az ellenérték további részéről számlát kiállítani. A késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket a módosítás szerint két évre ki kell zárni a közbeszerzésekből.

Amennyiben egy cég 25%-ot meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt alvállalkozó helyett közös ajánlattevőként kell szerepeltetni a dokumentációban.

Megszűnik az a szabály, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat a közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni, így az ilyen építési beruházások lebonyolítása is egyszerűbb lesz, így a KKV-k könnyebben tudnak indulni és nyerni ezen közbeszerzési eljárásokon.

Bővül a kivételek köre azzal, hogy a nemzeti értékhatárú eljárás szabályait nem kell alkalmazni a hideg élelmiszer, főzési alapanyag, zöldség, gyümölcs, beszerzésére, ez lehetővé teszi, hogy ezeket őstermelőktől, KKV-któl szerezzék be az ajánlatkérők.

A módosítás kiterjeszti az előzetes vitarendezés lehetőségét minden eljárási cselekményre. Eddig csak az eljárás eredményéről szóló összegezéssel kapcsolatban lehetett ilyet kezdeményezni. Előzetes vitarendezést az ajánlati felhívás és dokumentáció miatt olyan érdekképviseleti szervezet vagy kamara is indíthat majd, melynek tevékenysége összefügg a közbeszerzés tárgyával.

A módosítás csak arra az esetre rendeli hamis adatszolgáltatás miatt kizárásra az ajánlattevőt, ha a hamis adatszolgáltatás célja ténylegesen olyan adat szándékos hamis közlése volt, amely adat valóságos tartalma miatt az ajánlattevőt kedvezőtlenebbül elbírálták volna el, vagy ajánlata érvénytelen lett volna.

Az egyik új szabály szerint a jogerős határozattal megállapítottan nem, vagy késve fizető cégeket 2 éven keresztül ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokban való részvételből.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele ezentúl nem kötelezettsége, csak jogosultsága lenne az ajánlatkérőknek. Ha az ajánlatkérő rendelkezik olyan szakértelemmel, hogy nem érzi szükségesnek külső tanácsadó bevonását, akkor a módosítás hatására olcsóbban tudja lefolytatni a közbeszerzési eljárásait.

A módosítás szerint a hirdetmények Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága általi ellenőrzése csak akkor kötelező, ha a közbeszerzést európai uniós támogatásból valósítják meg és nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg a hirdetményt a Szerkesztőbizottságnak.

Az eredményhirdetés és szerződéskötés közötti - jelenleg 20 napos - kötelező várakozási időt csökkenteni lehet 12 napra.

A módosítás visszaállítja a 2009. április előtti állapotot arra vonatkozóan, hogy egyszerű eljárásban meghatározott érték alatt hirdetmény közzététele nélkül is lehetséges 3 ajánlat kérése, ilyenkor a minimális ajánlattételi határidő 15 nap.

A módosítás hatályba lépésétől kezdve az ajánlatok bontásakor lehetőséget kell biztosítani a felolvasó lap megtekintésére.

Csökkentették a jogorvoslati eljárási díjakat, de csak arra az esetre, amennyiben a jogorvoslat nem az eljárás eredménye ellen szól.

A korrupció visszaszorítása érdekében született az a szabály, hogy ha csupán egyetlen ajánlat marad versenyben, akkor azt is értékelni kell, így elkerülhető, hogy eredménytelen legyen az egész eljárás. Szintén a korrupciót csökkenti az az új kikötés, mely szerint csak összefűzve lehet a közbeszerzési ajánlatokat beadni, így nem lehet azokban utólag lapokat cserélni. Ezzel az eddig az ajánlatkérők gyakorlatában meglévő előírás emelkedett törvényi erőre.