Az Art. 24/A.§-a tartalmazza az adószám-felfüggesztés szabályait. A /6/ bekezdés a következőket tartalmazza:
„(6) Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.”
Az Art. 37.§/4/ bekezdése szerint a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. A (6) bekezdés szerint ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.
Ezen rendelkezések alapján az adószám felfüggesztés jelentősen érinti az adózó áfa visszaigénylési lehetőségeit. Három időszakot kell vizsgálni a cég áfa elszámolása vonatkozásában:
1. Az adószám felfüggesztés előtti időszak.
2. A felfüggesztés elrendelése és megszüntetése közötti időszak.
3. A felfüggesztés adóhatósági megszüntetése utáni időszak (feltéve, hogy az adószám felfüggesztés a felfüggesztés megszüntetésével ér véget, most ezt az esetet vizsgáljuk).
Az 1. időszaknak az a jellemzője, hogy erre az időszakra a cég jogosult az áfa visszatérítésre, amennyiben ennek egyéb törvényi feltételei fennállnak.
A 2. időszakra az áfa levonási jog érvényesítését a törvény kizárja. Továbbá a felfüggesztés időszakában az adóhatóság a törvény alapján nem teljesítheti a megelőző időszakra vonatkozó visszatérítési kérelmet sem. Ez a jog azonban nem vész el, a törvény e vonatkozásban csak annyi korlátozást tartalmaz, hogy az ilyen kérelem kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. Ez alapján véleményem szerint az adószám felfüggesztés a 45 napos kiutalási határidőt csak annyiban érinti, hogy a a kiutalás időpontját kitolja legalább a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáig. Amennyiben a 45. nap a megszüntetés időszakára esik, úgy a kiutalás a felfüggesztés megszüntetésével esedékessé válik. Amennyiben a 45. nap a felfüggesztés megszüntetése utáni időszakra esik, ez irányadó a megelőző időszaki áfa kiutalásának teljesítésére, tehát a kiutalást az adóhatóságnak a lejárati határidőben teljesítenie kell, függetlenül a korábbi adószám-felfüggesztéstől.
A 3. időszakra az adószám felfüggesztés miatt korlátozás nem érvényesül.
Az adókedvezményekről - a 2009. évi Szja bevallás elkészítéséhez
A személyi jövedelemadó bevallásának határidejéhez közeledve egyre több kérdés merül fel a bevallásban érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a leggyakoribb kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Adókedvezményt kizárólag az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni.
A leggyakrabban előforduló kedvezmények, amelyeket a bevallás kitöltésekor figyelembe lehet venni, következők:
- Gyermekenként havi négyezer forint családi kedvezmény illeti meg a magánszemélyt, ha az adott hónapban az eltartottak száma legalább három főt elérte.
Az eltartottak létszámába azokat a gyermeket kell figyelembe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak, illetve azokat, akik után ugyan családi pótlékot nem folyósítanak, de az összegének meghatározása során figyelembe vesznek.
A kedvezményt azonban ténylegesen csak azon gyermekek után lehet figyelembe venni, akikre tekintettel a családi pótlékot folyósítják.
A kedvezményt a házastársak (élettársak) egymás között megoszthatják.
A fentieken túlmenően a kedvezmény magzat után is érvényesíthető a fogantatást követő 91. naptól, szakorvos igazolása alapján. Természetesen ebben az esetben is feltétel, hogy a családban már két eltartott gyermek legyen.
A kedvezményt jövedelemkorláthoz kötött. Három gyermek esetében 6.000.000,- Ft, négy gyermek után 6.500.000,- Ft, öt gyermek után 7.000.000,- Ft, hat gyermek után 7.500.000,- Ft, hét gyermek után 8.000.000,- Ft-jövedelem határig érvényesíthető.
- Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményeként – pénzintézeti igazolás alapján – a törlesztés 30, illetve 40%-a, de összesen legfeljebb évi 120.000,- Ft vehető figyelembe. A 40%-os kedvezményt új lakásra felvett hitel esetén lehet érvényesíteni.
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető, ha a törlesztés 2007. január 1. előtt már megkezdődött. Azaz, ha valaki 2006. évben vett fel lakáshitelt és a törlesztést ugyanebben az évben meg is kezdte, legutoljára 2010. évben érvényesítheti a kedvezményt.
Nem kell figyelemmel lenni az időbeli korlátra, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön volt. Ugyancsak nem kell figyelembe venni az időkorlátot, ha a hitel igénylője gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre (szoc.pol) és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van.
A törlesztéshez fűződő kedvezmény nem osztható meg az adóstársak között, csak egyikük veheti figyelembe. A kedvezményt teljes egészében 3.400.000,- Ft jövedelemig, illetve, ha a házastárs (élettárs) 6 hónapot meghaladóan GYES-re volt jogosult 4.400.000 Ft-ig vehető figyelembe. A jövedelemkorlátot túllépése esetén a határt meghaladó jövedelem 20 %-ával csökkenteni kell a kedvezményt.
- Súlyos fogyatékosság esetén a jövedelem nagyságától függetlenül havi 3.575 Ft- mennyiben az állapot egész évben fennáll, éves szinten összesen 42.900 Ft - kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Súlyos fogyatékosságról a személyi jövedelemadó szempontjából akkor beszélhetünk, ha a magánszemély külön jogszabályban felsorolt betegségben szenved és erről orvosi igazolással rendelkezik. Az igazolást a bevalláshoz nem kell csatolni, de 5 évig meg kell őrizni. Az orvosi igazolásnak egyértelműen tartalmazni kell, hogy a kedvezményre jogosító egészségi állapot mikortól áll fenn.
A kedvezmény megilleti azt is, aki rokkantsági járadékban részesül.
- A belföldi székhelyű biztosítóval kötött 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítás vagy nyugdíjbiztosítás esetén a befizetett díj után szintén vehető igénybe adókedvezmény. A kedvezmény alapja a befizetett biztosítási díj, amely a biztosítótól kapott igazolás alapján állapítható meg.
- A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett, igazolt képzési költséget (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) szintén figyelembe lehet venni adókedvezmény alapjaként. A kedvezményt a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás alapjána hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően befizetőként megjelölt személy érvényesítheti. A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató a képzési költsége utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza. A halasztás lehetőségével csak a hallgató élhet akkor, ha az adóévben megfizetett képzési költsége után kedvezményt senki nem vett igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez szintén szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen a kedvezmény igénybevételének elhalasztását az intézmény feltüntette.
- A háztartással kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye 2009. évben új kedvezményként jelent meg a személyi jövedelemadóban. Háztartási szolgáltatásnaka lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás, a gyermekfelügyelet, házi ápolás, háztartási nagygépek javítása, lakás tüzelőrendszerének, fűtésrendszerének, vízrendszerének karbantartása, javítása minősül.
A kedvezmény csak szolgáltatás után érvényesíthető, anyagvásárlás után nem. Abban az esetben viszont, ha a számla ellenértéke a karbantartást végző által felhasznált anyag értékét is tartalmazza és a főszolgáltatás a szolgáltatásnyújtás és nem a termékértékesítés, akkor ezen számla alapján a kedvezmény igénybe vehető.
Az igénybevétel feltétele, hogy a kedvezményalapot igazoló, áfát tartalmazó számla a kedvezményt érvényesítő magánszemély nevére legyen kiállítva
A háztartási kedvezmény, a tandíj kedvezmény és a biztosítások utáni kedvezmények mértéke egyaránt a kedvezményalap (számla, igazolás) 30 %-a, de együttesen legfeljebb 100.000,- Ft lehet. A kedvezményeket csak 3.400.000,- Ft jövedelemig lehet teljes egészében érvényesíteni. Amennyiben a jövedelem ennél több, akkor a korlátot meghaladó rész 20 %-ával csökkenteni kell a kedvezmény összegét.
A kedvezmény érvényesítés alapjául szolgáló igazolás(oka)t ezekben az esetekben sem kell a bevalláshoz csatolni, de 5 évig kell megőrizni azokat.
Forrás: www.apeh.hu
APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése