A személyi jövedelemadóról szóló 1996. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv) alapján adófizetési kötelezettség keletkezhet biztosításokkal kapcsolatosan a díjfizetés időszakában, ha
* a biztosítási díj minősül adókötelesnek;
* a biztosítási szerződés alapján a magánszemélyt nem a biztosító szolgáltatásaként illeti meg bevétel;
* a biztosító szolgáltatása adókötelesnek minősül.
A díjfizetés időszakában az Szja. tv megkülönbözteti az adóköteles és az adómentes biztosítási díjat.
Adómentes bevételnek számít az Szja. tv 1. számú melléklet 6.3. pontja alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképességre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelőségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
Adóköteles biztosítási díjnak minősül a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj annál a személynél, akire tekintettel a díjat fizetik (Szja. tv 3.§ 50. pont).
A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül (Szja. tv 25.§ (1) bekezdés).
A munkáltatónak minősülő kifizetőnek az adóelőleget a magánszemély egyéb más pénzjövedelméből kell levonnia és a juttatás hónapját követő hó 12. napjáig meg is kell fizetnie. A más kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj adókötelezettségének jogcímét a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony, valamint a szerzés körülményeit figyelembe véve kell meghatározni (Szja. tv 46. § (6) bekezdés).
A biztosítói kifizetéseket megkülönböztethetjük aszerint, hogy
* a biztosítási esemény bekövetkezése miatt (Szja. tv 3. § 64. pont);
* illetve a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (maradékjogra tekintettel) kerül kifizetésre.
A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, vagy adóköteles lehet. A biztosító szolgáltatása általában adómentes (Szja. tv 1. számú melléklet 6.6, 6.8 pontok), de az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás adóköteles. Kivéve, ha a szerződések alapján haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatás címén, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj- szolgáltatás címén kifizetett bevételnek minősül.
Az adóköteles kifizetések hozamrésze kamatjövedelemnek (Szja. tv 65. § (1) bekezdés d) pontja), vagy egyéb jövedelemnek (Szja. tv 28. §) tekintendőek. Ha volt adózatlan forrásból származó befizetés, egyéb jövedelmet kell megállapítani, ha csak adózott forrásból volt befizetés, akkor kamatjövedelmet. Nem kell jövedelmeként figyelembe venni a biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történt és 100 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tízedik fordulónapját követően történt (Szja. tv 65. § (3) bekezdés ac) és ad) pontjai).
A biztosítások után érvényesíthető adókedvezmény 2010- től megszűnt, viszont ha a magánszemély a biztosítással összefüggésben a szerződéskötést követő 10 éven belül rendelkezési jogot gyakorol (pl: megszünteti, értékesíti vagy lényeges tartalmában módosítja a biztosítási szerződést), akkor legfeljebb három évi (2010-2013 években) élet- és nyugdíjbiztosítás utáni adókedvezményként igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét az adóbevallásában be kell vallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetni (2009. évi CXVI. Törvény 206. § (8) bekezdés).
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése