Idén jelentős terméskieséssel együtt járó károkat szenvedtek el a gazdálkodók. Egyes felvásárlók azonban ezt nem hajlandók tudomásul venni, s nem csak a leszerződött terményre tartanak igényt, hanem kötbérre is.
A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz több termelő által eljuttatott információ szerint egyes termékfelvásárlással foglalkozó vállalkozások nem fogadják el a velük szerződésben álló termelők vis maior (szélvihar, jégeső, belvíz, árvíz) igazolását, hanem kötbér megfizetését, illetve termény átadását követelik tőlük — mondta érdeklődésünkre Székely László. A megyei agrárkamara titkára hozzátette: a tárca tisztában van azzal, hogy az egyedi szerződések és abból fakadó jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, de ismételten kinyilvánítja, hogy a vis maior igazolással rendelkező gazdálkodókat, valamint az igazolásban megjelölt területeket nem csak a támogatások igénybevételével összefüggő, hanem más — ideértve a polgári jogi jogviszonyokat — eljárásokban is vis maior által sújtott gazdának vagy területnek tekinti. Ezt az álláspontot a bírói gyakorlat is alátámasztja.
Mint ismert, a rendkívül csapadékos időjárási körülmények miatt idén jelentős terméskieséssel együtt járó károkat szenvedtek el a gazdálkodók. Kiterjedt területeket sújtottak jég- és viharkárok, sok helyütt megsemmisült a növényállomány és ennek következtében tetemes terméscsökkenés következett be. Több esetben a lakosság és a települések védelme érdekében mezőgazdasági termőterületekre engedték a vizet, a nagyobb katasztrófák megelőzése érdekében. Ezek a vis maior események okozzák a korábban megkötött terményértékesítési szerződések teljesítésének nehézségeit, egyes esetekben teljes ellehetetlenülését. Székely László szerint a vis maior eseményeket és azok tényleges hatásait az állami hatóságok — a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) — megfelelő ellenőrzés után elismerik, ennek alapján az állami és uniós kötelezettségek teljesítésekor figyelembe veszik, és ennek bekövetkeztét valamennyi jogviszonyra kiterjedő körülményként kell értelmezni.
A vis maior események, köztük a rendkívüli időjárás okozta fizikai és gazdasági ellehetetlenülés jogi kategória és ennek alapján a szerződések módosítása a gazdaság valamennyi érintett szereplőjének az érdeke. Ugyanakkor konszenzuskereső, kompromisszumkész magatartással, a további partneri együttműködés jegyében feltétlen szükséges megtalálni a helyzet megoldáshoz szükséges érdemi engedményeket — jegyezte meg Székely László.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára megdöbbentőnek nevezte, hogy egyes, a gazdálkodók helyzetét jól ismerő kereskedők és feldolgozók figyelmen kívül hagyják a természeti katasztrófák hatásait, nem tárgyalnak az érintett termelőkkel, terményt és kötbért követelnek tőlük a szerződésre való hivatkozással.
A tárgyalástól mereven elzárkózó és vonakodó kereskedőket a MOSZ emlékezteti a két évvel ezelőtti, a mostanival ellentétes helyzetre. Akkor a kereskedők a szerződésben korábban rögzített magas árakat a termelőkre kényszerített szerződésmódosítással egyoldalúan csökkentették, vagyis „lenyomták a termelők torkán”. Az akkori helyzet nem a természeti csapások következtében alakult ki, hanem a kereskedők, feldolgozók elszámították magukat a piaci ár vonatkozásában és annak alapján kötöttek szerződést.
A kényszerített szerződésmódosítást a működőképességük fenntartására irányuló intézkedésként indokolták. Ennek tükrében különösen érthetetlen, hogy miért nem fogadják el, az európai gyakorlatban jól ismert, a rendkívüli időjárás következtében kialakult helyzetet indokként?
Ezért a MOSZ megalapozottnak tartja a Vidékfejlesztési Minisztérium figyelemfelhívását, mely szerint valamennyi jogviszonyra kiterjedő körülményként kell értelmezni a vis maior esemény bekövetkeztét.
Mi is a termékértékesítési szerződés lényege?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései értelmében a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. A Ptk. 417. § (1) bek. szerint mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetve hizlalású állatot köteles kikötött, későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetve állatot átvenni, ellenértékét pedig megfizetni. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jellegéből adódóan részben az adásvételi szerződés egyes elemeit hordozza. Az adásvételi és a termékértékesítési szerződésben közös, hogy mindkettő dolog átadására irányuló megállapodás. Ennyi a hasonlóság.
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnél azonban az átadás nem a szerződés megkötésekor, hanem egy meghatározott későbbi időpontban következik be. Ha tehát a termelő a szerződéskötéskor nyomban átadja a terményt (terméket, állatot), abban az esetben az ügylet adásvételi szerződésnek minősül. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetében lehetetlenülés következik be, ha a termelőnek fel nem róható okból (árvíz, belvíz, jégeső stb.) megsemmisül a termény (vis maior).
szoljon/AgroLine
2010. szeptember 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése