Oldalak

2010. szeptember 22., szerda

PTI tájékoztató '10.09.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-21


Tartalom
Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
Adomnány áfa
Kft törzstőke szabályok
APEH üzemanyagárak októberre

Ki kötelezett transzferár-nyilvántartás vezetésére?
És mely ügyletekre kell a dokumentációt elkészíteni?
A 22/2009. (X.16.) PM rendelet kimondja, hogy transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot, egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet, és külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján az adóévben teljesítés történt.

Amint az a fenti – egy szuszra nehezen elmondható, és még nehezebben értelmezhető – mondatból látható, kisvállalkozások nem kötelesek kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseik szokásos piaci árának meghatározását dokumentálni, azaz a kisvállalkozásoknak nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettségük.
Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek
• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti mutatóknak való megfelelést csoport szinten összesítve , az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámolók vagy egyszerűsített éves beszámolók szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell vizsgálni. Az éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozási besorolás megállapításánál is érvényes a számvitelben sok helyen megtalálható kétéves szabály: ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a fent meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozási minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak kell tehát transzferár-nyilvántartást készíteniük azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre, amelyekkel kapcsolatban az adóévben teljesítést történt. Nem nyilvántartás-köteles az a szerződés, amelynek keretében a vállalkozás magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként állapodott meg, a tőkepiaci törvényről szóló tőzsdei ügylet, továbbá az a szerződés melynek keretében hatósági árat, vagy jogszabályban meghatározott más árat alkalmaznak a felek.

Ingatlannal rendelkező társaság illetéke - változott
2010. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettség terheli a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzését az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja alapján.

Az illetéktörvényben a visszterhes vagyonátruházás körében eddig külön illetékmentesség ezen vagyontárgyak megszerzésére nem vonatkozott. (Természetesen a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyoni betétek szerzése esetén az illetékmentesség megállapítható volt.)

A módosító törvény 29. §-a kiegészíti az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontját azzal, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao tv. 4. §-ának 23. pontja rögzíti, amely tovább utal a szabály alkalmazásakor a Ptk. 685/B. §-ára, ami a többségi befolyás meghatározását tartalmazza.

A mentességre vonatkozó új rendelkezés vélhetően azoknak az adózóknak a helyzetét rendezheti, amelyek akár nemzetközi tulajdonosi láncolaton keresztül, a szervezet átstrukturálása miatt apportálnak vagyoni betéteket cégcsoporton belüli a vállalatok között és ezért több szinten is illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégeknek a tulajdonosváltozások miatt.

2010. január 1-jétől az Itv. 91. § (4) bekezdése tartalmazza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén a bejelentés szabályait. A módosító törvény e szabályokat nem változtatja meg, így ez esetben is elmondható, hogy a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik és az Art. 172. §-a szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság is megállapítható a nem magánszemély adózó terhére, amennyiben ezt elmulasztja vagy hiányosan, késedelmesen teljesíti.

Adomnány áfa
Az évközi törvénymódosításokból az áfa adónem az adományokkal érintett. A 103. Magyar Közönyben kihirdetésre került az Áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény, melynek hatálybalépése 2010. június 17.-e. Az adományra vonatkozó új áfa szabályokat ismertetjük.

A jogszabály a közcélú adományok átadásnak az Áfa mentességét írja elő, pontosabban nem adómentességet ír elő, hanem nem adóztatható tényállásnak tekinti az adomány átadását akár szolgáltatás akár termék formájában, mivel kiveszi az ügyletet az adótárgyak (értékesítések) közül.

Az esetben nem minősül az adomány átadása értékesítésnek, ha közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek történik a vagyoni előny juttatása, és azt a szervezet a közhasznúságát megalapozó tevékenység körében használja fel.

Hasonlóan nem adóztatható az ügylet, ha a vagyoni előnyt külön jogszabályban meghatározott egyháznak, az ott meghatározott tevékenysége ellátása érdekében nyújtják.

További feltétel, hogy az adományozónak és a vele -a törvényben felsorolt- kapcsolatban álló személyeknek ne jelentsen vagyoni előnyt az adomány, és az adományt elfogadó szervezet, igazolást állítson ki az adományozó felé a vagyoni előny átvételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal.

Különös fontossággal bír az adományozottak személyi körének meghatározása, mivel ebbe nem férnek bele az önkormányzatok, így ha az árvízkárosultak számára juttatandó adományt az önkormányzatnak adjuk át, akkor áfa kötelezettség merülhet fel az adóalanyoknál. Hasonlóan adóköteles, ha közvetlenül a rászoruló magányszemélynek nyújt az adóalany vagyoni előnyt. Az alapítványok és egyesületek is csak akkor felelnek meg a személyi feltételnek, ha közhasznú minősítéssel rendelkeznek.

Kft törzstőke szabályok
A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.

Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető nyilatkozatához kell csatolni.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.

A Gt. 143. § (2)- (3) bekezdése szerint az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlés összehívása felől intézkedni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, vagy pedig a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetését megszüntette, illetve vagyona a tartozásait nem fedezi. E taggyűlésnek az a feladata, hogy a társaság válságos gazdasági helyzetére megfelelő megoldást keressenek, illetve találjanak. Amennyiben pótbefizetéssel az átmeneti likvidációs problémák vagy tőkeveszteség kezelhető, intézkedni kell a pótbefizetések előírásáról. Amennyiben a pótbefizetésről nem rendelkezik a társasági szerződés, a szerződést vagy módosítani kell ilyen tartalommal, vagy más módon kell gondoskodni a törzstőke pótlásáról. Nincs akadálya ennek keretében, hogy az egyes tagok kölcsönt nyújtsanak a társaságnak, amely kölcsönt elengednek (igaz, ennek az ügyletnek társasági adó és illeték vonzata is lehet). Amennyiben a társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) nem a törvény által meghatározott minimális összeg, úgy lehetőség van a törzstőke leszállítására, ha pedig minimál tőkével működő társaságról van szó, akkor határozhatnak egy tőkeminimumot elő nem író társasági formába való átalakulás felől.

Ha egyik megoldást sem tartják kielégítőnek, úgy gondoskodni kell a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról és a társasággal szemben fennálló követelések nagyságától függően vagy a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás megindításáról. Bármelyik határozatot hozta is meg a társaság, azokat a határozatok meghozatalától számított 3 hónapon belül végre kell hajtani.

APEH üzemanyagárak októberre
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplo árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2010. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 340 Ft/l

Gázolaj: 327 Ft/l

Keverék: 367 Ft/l

LPG autógáz: 188 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Nincsenek megjegyzések: