Oldalak

2010. szeptember 8., szerda

PTI tájékoztató '10.09.07

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő

3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-07

Tartalom
Közbeszerzéshez kapcsolódó adóigazolások
Támogatás folyósítása központi költségvetésből
A Széchenyi kártya programmal kapcsolatos adózási szabályok
Iskolakezdési támogatás
Telekadó problémák

Közbeszerzéshez kapcsolódó adóigazolások
A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekhez szükséges adóigazolásokon nem kellett figyelembe venni a 2008. szeptember 30. után keletkezett tartozásokat a korábbi gyakorlat szerint.

E szabályt a korábbi rendelkezések alapján 2010. június 30-án hatályon kívül helyezték volna, ugyanakkor a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról rendelkező 2010. évi LXIV. törvény a rendelkezés alkalmazhatóságát kitolta 2010. december 31-éig.

Vagyis ez évben továbbra is csak a 2008. szeptember 30. előtt keletkezett tartozásokat tünteti fel az adóhatóság a közbeszerzési kifizetésekhez kért adóigazolásokon.

Támogatás folyósítása központi költségvetésből
Az államháztartásról szóló törvény (Áht.) módosítása alapján a központi költségvetésből támogatás nem folyósítható, amíg a kedvezményezettnek – a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatások kivételével – adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása (köztartozás) van. A támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás mentessége.

A köztartozás vizsgálata céljából a támogatási jogviszony fennállásáig a támogató vagy a támogató adatszolgáltatása alapján a kincstár és az állami adóhatóság, vámhatóság jogosultak a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére vonatkozó adatainak kezelésére. A támogató, a kincstár és az adóhatóságok között az adatcsere elektronikus úton történik.

A központi költségvetésből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból – közösségi jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában – a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.

A Széchenyi kártya programmal kapcsolatos adózási szabályok
A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló 1145/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerint a Kormány a Széchenyi Kártya Program keretében Széchenyi Forgóeszköz hitel, Széchenyi Beruházási hitel, illetve Széchenyi Önerő hitel programokat indít. A Széchenyi Kártya Program új hitelcéljaihoz kapcsolódóan viszontgarancia keret kialakítása is szükségessé válik. Az állami viszontgarancia megtérülésének hatékonysága, a beváltásra kerülő kezességek számának csökkenése érdekében a beváltott kezességből származó követeléseket adók módjára behajtható követelésnek kell minősíteni. Ennek érdekében volt szükséges az Art. kiegészítése új 177/B. §-al.

E szerint a Széchenyi Kártya Program keretében a központi költségvetés által viszontgarancia beváltása miatt kifizetett összeget a felvett hitel tekintetében készfizető kezességet üzletszerűen vállaló gazdasági társaság (a továbbiakban: garantőr szervezet) megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be az adóssal, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel szemben. A garantőr szervezet a behajtás iránti megkereséseket havonként, a tárgyhót követő hó 15. napjáig elektronikus úton küldi meg az állami adóhatóságnak. A behajtás iránti megkereséshez a garantőr szervezet az adós, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles elektronikus (szkennelt) formában mellékelni.

Amennyiben az adós, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszemély a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott azonosító adatai között eltérés van, az adatokat a garantőr szervezet és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóssal, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel a garantőr szervezet tisztázza az adateltérés okát.

A rendelkezések 2010. augusztus 15-én léptek hatályba.

Iskolakezdési támogatás
Iskolakezdési támogatást az Szja tv. 70. paragrafus szerint a munkáltató adhat munkavállalójának illetve a társas vállalkozás is a személyesen közreműködő tagjának, de azért ezeknek a feltételeknek a teljesülése még kevés lesz, hogy kedvezményes, 25%-os adózással használhassuk ezt a juttatást.

A kiadás feltétele, hogy a magánszemély családi pótlékra jogosult szülő legyen, vagy vele egy háztartásban élő házastársa. Itt bizony minden szó fontos, és érdemes arra is odafigyelni, hogy a törvény szerint meghatározott jogosultak nem feltétlenül a vér szerinti szülők. Látható, hogy a külön élő házastársak, az élettársak nem lesznek jogosultak erre a juttatásfajtára, hacsak nem ők a családi pótlékra jogosult szülők.

Emellett teljesülni kell annak a feltételnek is, hogy a jogosultság alapjául szolgáló gyermek az adott év tanévkezdésekor közoktatásban vegyen részt. Leegyszerűsítve ez nálunk általános és középiskolai tanulót jelent. Nem zárul le feltétlenül ez a jogosultság azzal, hogy a gyermek érettségi vizsgát tesz, ha a tanulói jogviszony továbbra is fennáll – például technikus képzés keretein belül - és a gyermek még nem nőtte ki a családi pótlékra való jogosultság korhatárát.

Természetesen a munkáltató az ő munkavállalóinak adhat iskolakezdési támogatást. Ha mindkét szülő egy cégnél dolgozik, akkor mindkettőnek, ha csak az egyik, akkor csak az egyiknek biztosíthat a vállalkozás iskolakezdési támogatást a szabályoknak megfelelő minden gyermek után a minimálbér 30% mértékéig, 22.050 forintig. Ha egy családban 2 gyermek van, akkor a jogosult apa is kaphat 44.100 forintot, és a jogosult édesanya is ugyanennyit, mindegyikük a saját munkáltatójától.

Megvalósítás
Mielőtt iskolakezdési támogatást nyújtunk, érdemes munkáltatóként a fenti feltételekről megbizonyosodnunk. Különösen azért is, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71. paragrafusa külön utasítást ad nekünk erre.
„(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát.”
Bár plusz feladatnak tűnik, de nagy könnyebbség ez a munkáltatónak. Nem kell iskolalátogatási igazolást kérnünk a gyermekhez kapcsolódóan, nem kell családlátogatással, vagy lakcímkártyák ellenőrzésével megbizonyosodnunk a közös háztartásban élésről. A törvény egyértelműen a magánszemély nyilatkozatát jelöli meg, mint a kedvezményes adózás feltételeit megalapozó dokumentumot. A munkavállaló nyilatkozatának tehát a fenti összes tényről információt kell biztosítani, azonban ha ez a nyilatkozat elkészült, akkor annak valóságtartalmáért a magánszemély felel, így a juttatónak nem kell külön nyomozást kezdeményeznie. Amennyiben nyárra tervezük a juttatás kiosztását, már most érdemes a törvény szövegéből összeállítani ezt a dokumentumot. Ha utalvány formában kerül az iskolakezdési támogatás kiadásra, akkor a megrendelés előtt ki szoktam töltetni ezeket a lapokat, nehogy azt követően derüljön ki, hogy a munkavállaló nem tud, nem akar a törvényi elvárásoknak megfelelő tartalmú nyilatkozatot aláírni.

Utalvány
A juttatás kiadásának elterjedt módja az iskolakezdési támogatás utalvány, mely a törvény szerint tankönyvre, taneszközre, ruházatra használható fel az utalványszolgáltatóval szerződött elfogadóhelyeken. Ez a viszonylag hosszú, és széles körben értelmezhető felsorolás már arra enged következtetni, hogy nagyon sok üzlet sokféle termékére elkölthető majd ez az támogatás. Nincs ez máshogy a valóságban sem, sőt! A meleg étkezési utalványhoz hasonló rugalmassággal fogadja szinte minden üzlet, akiknek a törvény által meghatározott termékkörbe tartozó áruja van. Ezért is olyan népszerű ez a juttatásfajta az erre jogosultak körében. Már-már a 2010-re a magas adóterhek miatt elfeledett csekély értékű ajándékutalvány felhasználhatóságával vetekedik ez az iskolakezdési támogatás utalvány.

Nagy fájdalma a szülőknek, hogy az iskolakezdéssel járó legnagyobb költségre, az iskolában megvásárolható tankönyvekre csak ritkán fordítható. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére indult azért pár kezdeményezés, ahol például az iskolához közeli könyvesbolt vette magára a tankönyvek értékesítésének feladatát, így ő utalvány elfogadóként képes kezelni az előbbi problémát.

Számlák elszámolása
A másik kiadási mód a munkáltatónál történő számlák elszámolása. Ebben az esetben minden a törvény által meghatározott termékkörbe illeszkedő számla befogadható. A számlákra épülő elszámoláshoz kapcsolódóan szinte automatikusan jön a kérdés: kinek a nevére szóljon. Szerencsére a precízen megfogalmazott törvényi keretrendszer erre is megadja a választ: „a munkáltató, illetve a bér kifizetője” nevére szóló számlákat kell elszámolnunk.

Természetesen befogadáskor a munkáltatónak ellenőriznie kell az érkező számlákat, mégpedig ezek tartalmát és kibocsájtási idejét is, hiszen mindkettő meg kell hogy feleljen a 70. paragrafus kitételeinek. Tehát a megfelelő termékkörről a tanévkezdést megelőző és azt követő 60 napon belül született számlákat téríthetünk. Látszólag ez a módszer többletadminisztrációval jár az utalványok kiosztásához képest, azonban a munkavállalók szívesen veszik ezt az elszámolási módot, hiszen ilyen esetben semmi gondot nem jelent majd az iskolai tankönyvek kifizetése.

Sokat egyszerűsíti a számlák kezelésének folyamatát, ha időben keretet adunk leadásuknak, hogy ne 120 napon keresztül kelljen folyamatosan gyűjteni, ellenőrizni, kifizetni ezeket. Természetesen a számlák térítésének ideje előtt ebben az esetben is fontos a korábban említett nyilatkozat beszerzése, mely szerint a juttatásban részesülő magánszemély, illetve gyermeke megfelelnek a törvény által meghatározott feltételeknek.

A jól elkölthető iskolakezdési támogatás valóban nagy segítség az iskolás gyermekkel rendelkező családoknak. A pontos törvényi szabályozásnak köszönhetően a munkáltató számára is könnyen megvalósítható kedvező adózású juttatás. Amennyiben már most felkészülünk rá, megtervezzük az ehhez kapcsolódó folyamatainkat, akkor kevés adminisztrációval és sok felhasználási idővel tudjuk dolgozóink rendelkezésére bocsájtani.

Telekadó problémák
Szélsőséges esetben az ingatlan értékét meghaladó adót is kivethet az önkormányzat, miközben nem lépi túl a törvényben meghatározott maximumot. A helyi adókról szóló törvény rendkívül tág mozgásteret biztosít a helyi képviselő-testületek számára, ami sértheti az adózók jogbiztonsághoz, tisztességes eljáráshoz való jogát – közölte az állampolgári jogok biztosa egy vizsgálata tanulságaként.

A telekadó alapjának meghatározásához a helyi adókról szóló törvény ad keretet, ám ez egyes helyzetekben alkalmas lehet arra, hogy az adóköteles, beépítetlen ingatlanok valós piaci értékéhez és az adóalanyok teherviselő képességéhez képest méltánytalanul magas adót vessenek ki. Így vélte egy panaszos is, aki azt is megírta beadványában, hogy a helyi önkormányzat nem volt hajlandó méltányossági eljárásban mérsékelni az adót.

A bepanaszolt önkormányzat viszont a vizsgálatot indító Szabó Máté ombudsmannak azt fejtette ki, hogy helyesen járt el, mivel a telekadó mértékét a helyi adókról szóló törvény keretei között, a terület nagysága alapján, a törvényben megszabott felső határnál lényegesen kisebb összegben határozta meg A panaszos ezzel szemben azt sérelmezte, hogy néhány év után összesítve már az ingatlan forgalmi értékét meghaladó összeget kellene kifizetnie adóban.

Az ombudsman megállapította, hogy az adóhatóság eljárása nem egyeztethető össze az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseivel, szemben áll a jogállamiság elvével. Az adóhatóság sérti az adózó tisztességes eljáráshoz jogát is, amikor arra hivatkozva utasítja el a méltányosság alkalmazását, hogy az önkormányzati rendelet nem ad rá lehetőséget. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis a magánszemély kérelme alapján az adótartozás, valamint a bírság- vagy pótléktartozás méltányossági eljárásban, erre vonatkozó helyi szabályozás nélkül is mérsékelhető.

A helyi önkormányzati alapjogok között a képviselő-testület hatásköre, hogy a törvény keretei között meghatározza a helyi adók fajtáit és mértékét, de figyelembe kellene venni, hogy az egyes országrészekben erősen eltérhetnek az adózók jövedelmi viszonyai és más a beépítetlen ingatlanok forgalmi értéke. Ezért előfordulhat, hogy bár a telekadó mértékének megállapításánál a képviselő-testület a törvényi maximum kereteit nem lépi túl, a négyzetméter alapú adóalap meghatározása során az önkormányzat szélsőséges esetben akár az ingatlan valós forgalmi értékét meghaladó adót is kivethet.

Az ombudsman felhívta az érintett önkormányzat figyelmét arra, hogy a méltányossági kérelmek elbírálásakor fordítson kiemelt figyelmet a vonatkozó törvényi rendelkezések betartására. Az országgyűlési biztos azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy fontolja meg a helyi adókról szóló törvény felülvizsgálatának lehetőségét, mert a helyi sajátosságokhoz és az adóalanyok teherviselő képességéhez jobban igazodó, a jogbiztonság követelményének megfelelő szabályozással elkerülhetővé válna a beépítetlen telkek forgalmi értékéhez képest feltűnően aránytalan mértékű telekadó kivetése.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Nincsenek megjegyzések: