3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-14
Tartalom
Mire figyel az adóellenőr ősszel?100914
Pénzkövetelés végrehajtása - a bíróság, vagy a végrehajtó a gyorsabb?
Sporttelepek illetékmentes megszerzése
A szerzői jog megsértésének következményei
A kirendelés szabályai
Mire figyel az adóellenőr ősszel?100914
Rövidesen elkezdődnek az őszi betakarítási munkák, illetve a szüreti feladatok. A jellemző betakarítási munkáknál, szüreteken, szüreti rendezvényeken a korábbi gyakorlatnak megfelelően ebben a szezonban is számítani lehet adóhatósági ellenőrzésekre.
A betakarítási munkáknál, szüreteken elsősorban a foglalkoztatás szabályszerűségét fogják vizsgálni az ellenőrök, míg a szüreti rendezvényeken a foglalkoztatás mellett a bevételek szabályszerű regisztrációját is ellenőrzik majd.
Az előzetes figyelemfelhívásnak az ad aktualitást, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai augusztus 1-től jelentősen megváltoztak. Bár a változások a korábbi gyakorlathoz képest egyszerűsítéseket tartalmaznak, a bejelentés szabályait az idénymunkásokat foglalkoztató munkaadóknak is érdemes áttanulmányozni. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos új szabályozás megismeréséhez és értelmezéséhez az APEH internetes honlapján olvasható 46. számú információs füzet nyújt segítséget..
A legfontosabb tudnivaló a bejelentésekkel kapcsolatban, hogy a bejelentést mindenképpen a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni, elektronikus úton vagy akár telefonon. Mindkét esetben szükséges azonban az ügyfélkapun előzetesen regisztrálni. Az ügyintézés meggyorsítása érdekében ezt a regisztrációt már az APEH ügyfélszolgálatokon is el lehet intézni. A mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő közteher mértéke naponta csak 500 Ft, ezért nem érdemes kockáztatni a szabálytalan foglalkoztatáshoz kapcsolódó jelentős bírságokat. A fekete foglalkoztatás felszámolása érdekében ugyanis továbbra is várhatók összehangolt ellenőrzések a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban is.
Forrás: APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu
Pénzkövetelés végrehajtása - a bíróság, vagy a végrehajtó a gyorsabb?
2009. november 1. óta, egy jogerős és végrehajtható, 2009. október 31-ét követően lejárt teljesítési határidejű határozattal megállapított pénzkövetelés behajtása iránt már nem lehet közvetlenül az adós számlakezelő bankjánál inkasszót kezdeményezni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) módosításával a lehető leggyorsabb és legköltségtakarékosabb tartozásbehajtási mód szűnt meg.
A jelenlegi szabályozás továbbra is lehetővé teszi az inkasszóval történő pénzkövetelés behajtást, azt azonban a korábbi szabályozással ellentétben kizárólag a bíróság vagy a végrehajtó kezdeményezheti az arra jogosult kérelmére. Ennek oka, hogy a 2009. november 1-én hatályba lépett pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pft.) 65.§ (4) bekezdése hatályon kívül helyezte a Vht. 6. §-át, amely lehetővé és egyben kötelezővé is tette a pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelés azonnali beszedési megbízás útján történő behajtásának megkísérlését.
A Pft. hatályba lépését követően csak abban az esetben biztosítja a beszedési megbízás adós számlájának terhére történő benyújtását, ha a bírósági végrehajtás általános feltételei már 2009. november 1-t megelőzően fennálltak (Pft. 66. § (1) bekezdés).
Amennyiben ez a feltétel nem áll fenn, és a jogosult az adós pénzforgalmi számláján kezelt összegre kíván végrehajtást kezdeményezni, átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás kibocsátását kell kérnie az arra illetékes hatóságtól.
Az átutalási végzés
A Vht. 80. § (1) bekezdése szerint: „A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.”
A végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság tehát a jogosult kérelmére átutalási végzést bocsát ki, melyben felhívja az adós kérelemben megjelölt számlakezelő bankját, hogy az adós nála kezelt összegéből utalja ki a jogosultnak az őt illető összeget.
Az átutalási végzéssel szemben azonban az adós fellebbezéssel élhet, melyre való tekintettel a bíróság a végzést azzal a rendelkezéssel küldi meg a bank részére, hogy az adós végrehajtás alá vonható pénzösszegéből a jogosult követelésének megfelelő összeget tartsa vissza, és azt ne fizesse ki az adós részére.
A bank azonban a visszatartott összeget mindaddig nem fizetheti ki a jogosultnak sem, amíg a végzés jogerőre emelkedéséről a bíróság nem értesíti, és azzal egyidejűleg a kifizetésre fel nem hívja.
A korábban alkalmazandó azonnali beszedési megbízással szemben tehát a jogosult egészen az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megküldéséig nem juthat hozzá a visszatartott összeghez. Ez adott esetben a kérelem benyújtásától számítva akár több hónap elteltét is jelenheti. A bíróság ugyanis az átutalási végzést a számlakezelő banknak történő kézbesítéssel egyidejűleg kézbesíti az adós részére, aki a végzés átvételétől számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel. A határidő utolsó napján postára adott fellebbezés még határidőben benyújtottnak tekintendő.
Ha az adós a rendelkezésre álló határidőn belül nem mond le fellebbezési jogáról, a bíróság a határidő eredménytelen elteltét követően rendelkezhet csak a kifizetés iránt. Ha azonban az adós a végzést megfellebbezi, annak másodfokú elbírálásáig több hónap is eltelhet a végzés jogerőre emelkedéséig. A fellebbezés a pénzösszeg visszatartására hatással nincs, a zárolást követően az adós a zárolt pénzösszeg felett már nem rendelkezhet. A végzés másodfokon történő elbírálásáig eltelt időre a jogosultat a pénzkövetelés összege után kamat illeti.
A hatósági átutalási megbízás
A jogosult a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróságon előterjesztett végrehajtási kérelemmel kezdeményezheti a végrehajtási eljárást.
A végrehajtási lap 5. pontjában fel kell tűntetni, hogy a követelést az adós bankszámláján kezelt pénzösszegből kéri kiegyenlíteni.
A bíróság által elrendelt végrehajtás keretében a végrehajtó a Vht. 82/A. § (1) bekezdése szerint hatósági átutalási megbízást bocsát ki.
A Vht. 82/A. § (1) bek.: „A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással intézkedik.”
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja az átutalási megbízást.
Az adós számlakezelő bankja a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni.
A hatósági átutalási megbízás esetén a bank ugyanazon összegekre vezethet végrehajtást, mint az átutalási végzésnél.
Mérlegeljük követelésünk behajtásának esélyeit
Mielőtt eldöntenénk, hogy pénzkövetelésünk behajtásának melyik útját választjuk, az adósra vonatkozó információink alapján mérlegeljük, hogy az adós milyen pénzügyi helyzetben van, és hogy a pénzkövetelés behajtásához milyen adatok állnak a rendelkezésünkre.
Az átutalási végzéssel az adóssal szemben fennálló követelésünk kizárólag az adós bankszámlájáról hajtható be. Így annak kibocsátását akkor érdemes kezdeményeznünk, ha az adós számlaszámait ismerjük, és valószínűsíthető, hogy az adós fizetőképes. Ekkor jó esélyünk van rá, hogy az adós számláin lévő összeg fedezetet nyújthat a követelésünkre.
Bár az adós esetleges fellebbezése folytán hosszabb idő is eltelhet, amíg a behajtható pénzösszeghez hozzájutunk, de a számlán lévő és a végzés jogerőre emelkedéséig beérkező összeg visszatartása folytán a követelésünk fedezete a kifizetésig biztosítva van. Nem mellékes szempont, hogy végrehajtási költséget sem kell megelőlegezni.
Ha az adósnak érdekében áll, hogy minél előbb felszabadítsa a számláit a zárolás alól, akár elérhetjük azt is, hogy követelésünket még a végzés jogerőre emelkedése előtt teljesítse.
Abban az esetben viszont, ha az adós számláira vezetett végrehajtás kimenetele bizonytalannak tűnik, mert a számlán lévő összeg előreláthatóan nem fogja fedezni a követelésünket, vagy ha az adósnak nincs ismert számlaszáma, célravezetőbb lehet a végrehajtási eljárás megindítása.
A végrehajtó az eljárásban intézkedik az adós bankszámlaszámainak felkutatása iránt, és elsődlegesen az adós bankszámlaszámaira foganatosítja a végrehajtást. Ha pedig az nem vagy csak részben fedezi a követelésünket, a végrehajtás költségeinek megelőlegezését követően a végrehajtó a végrehajtást kiterjeszti az adós egyéb fellelhető vagyonára, akár az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelésére is.
Bár a végrehajtási eljárásban a végrehajtási költséget meg kell előlegezni, a végrehajtó széles jogkörére tekintettel a végrehajtási eljárás megindításával növelhetjük követelésünk megtérülésének esélyeit.
Sporttelepek illetékmentes megszerzése
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény két új, sporttelep megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet állapít meg. Ennek következtében szükségessé vált az illetéktörvény értelmező rendelkezései közé beilleszteni a sporttelep fogalmát is. A módosító törvény a látvány-csapatsport tevékenységhez leginkább kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási fogalmakat emeli be a szabályozásba (sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok). Emellett sporttelepnek minősül a törvény 11. §-a alapján az az ingatlan, ingatlanrész is, amely a széljegy alapján ilyenként vár feltüntetésre és az ingatlan nyilvántartási eljárás jogerős befejezéseként, a széljegy alapján utóbb az ingatlan sporttelepként kerül feltüntetésre. Az Itv. 102. § (1) bekezdésének k) pontjába illesztett fogalom ugyanakkor meghatározza azt is, hogy a sportteleppel azonos helyrajzi számon nyilvántartott vagy a sportteleppel egybeépített egyéb, nem sportcélú létesítmények (szálloda, bevásárlóközpont, az ezekhez tartozó parkolóhelyek) nem tekinthetők sporttelepnek.
Az első illetékmentességgel a törvény 8. §-a egészíti ki az Itv. 26. § (1) bekezdésének i) pontját. Ez alapján mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Az illetékmentesség azonban nem érvényesíthető a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében.
Mivel az illeték megállapításához való jog az Art. 164. § (4) bekezdése szerint annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott, ezért szükséges volt rögzíteni az ennél az időszaknál lényegesen hosszabb 15 éves időtartam miatt, hogy ahol a törvény az illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, ott az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt.
Az elévülésre vonatkozó új szabályokat a módosító törvény 9. §-a az Itv. 86. § (2) bekezdésbe helyezi.
A második illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdésének r) pontjába kerül. A mentesség az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzésének esetére szól, amennyiben a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre. A sporttelep építésére alkalmas telek megszerzése esetén a vagyonszerző nyilatkozhat arról, hogy csak a megszerzett telek egy része tekintetében vállalja a sporttelep létrehozását, ilyen esetben az illetékmentesség csak a sportteleppel beépíteni kívánt telekrészlet arányában jár.
A sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése után a sporttelep felépítésére nyitva álló 4 évig az állami adóhatóság a megállapított illetéket felfüggeszti, majd a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül a sporttelep létrehozatalának igazolása érdekében megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, mely igazolja, hogy a sporttelepre a vagyonszerző nevére szóló használatbavételi engedély kiadása megtörtént-e. Amennyiben az említett feltételek teljesültek, akkor az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket hivatalból törli. Ha a vagyonszerző a 4 éves határidőn belül igazolja a sporttelep felépítését a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, akkor a felfüggesztett illeték törlésének szintén helye van.
Fontos kitétel, hogy ennél a mentességnél a törvény pontosan meghatározza a vagyonszerzők alanyi körét. A mentességet ezek alapján csak a sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség veheti igénybe.
A törvény rendezi azt az esetet is, amikor a vagyonszerző a megszerzett sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is épít vagy a megszerzett telket utóbb megosztja. Ekkor az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a sporttelep ténylegesen felépült, vagy a meg nem osztott telek azon részére esik, amelyen a sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész áll. Az illeték fennmaradó részét ebben az esetben késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló 4 éves határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a sporttelep létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.
(A rendelkezések gyakorlatilag a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzéséhez kapcsolódó 4 évre feltételesen felfüggesztett illeték szabályozásának analógiájára kerültek kialakításra.)
A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek mindkét mentesség esetében legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkoznia kell az állami adóhatóságnál.
Mindkét mentességre igaz az is, hogy a sportcélú építési vagy hasznosítási szándék meghiúsulásának esetére a törvény kimondja: a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetni.
A szerzői jog megsértésének következményei
A szerzői jog megsértésének polgári jogi következményeit a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94-94/A.§-ai határozzák meg. Ezen rendelkezéseket ismertetjük.
Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
A szerző a b) pontban meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
A szerző a d) pontban meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában.
A cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.
A d) pont alapján a jogsértő, illetve az előbbiekben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos a jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.
A bíróság az f) pontban írt intézkedést a jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon.
A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.
A kirendelés szabályai
A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,
- amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
- a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
- a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.
A kirendelés során - eltérő megállapodás hiányában - a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése