Terményforgalmi perek...

Indulnak a terményperek

Az éven belüli jelentős terményár-ingadozás sok munkát ad az ügyvédeknek. Így lesz ez idén is, holott még el sem kezdődött a „peres” növények, a kukorica, a napraforgó szezonja. A Vidékfejlesztési Minisztérium már közleményben hívja fel a figyelmet a szerződések betartására.

Vitás mezőgazdasági terményforgalmi ügyekben a búza a legritkább szereplő, e termény jó részét ugyanis a szabadpiacon értékesítik, ahol a mindenkori kereslet és kínálat vezérli az árakat. Az idén azonban lesznek búzaperek, a mostoha időjárás ugyanis a termés tekintélyes részét elpusztította, minőségét lerontotta, s emiatt rövid idő alatt csaknem megduplázódott az ára. Sok termelő próbál okkal, ok nélkül a belvíz-, aszály-, jég- és viharkárra hivatkozva kitérni a szerződésben vállalt kötelezettség alól, illetve próbál magasabb árat kicsikarni. Ha ez nem sikerül, akkor vagy eleget tesz a szerződésben rögzítetteknek, vagy mennek a bíróságra.

– A vitás ügyekben a szerződés szövege a mérvadó – mondta Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára, aki megérti a bajba jutott termelőket is, de hangsúlyozza, hogy a kereskedő, molnár vagy a takarmánykeverő is kötelezettséget vállal. A főtitkár elmondta azt is, hogy a peres terményügyek a nagy ármozgású évjáratokat, és ekkor is inkább a drágább napraforgót vagy az egész évben forgalmazott kukoricát jellemzik. Ebből következik, hogy most még a „perszezon” elején járunk, hiszen a napraforgó betakarítása csak most kezdődik és a kukoricára csaknem egy hónapot kell várni.

– A betakarítás már szórványosan elkezdődött – tájékoztatta lapunkat Papula László, a hazai napraforgótermés több mint 60 százalékát felvásárló Bunge Zrt. vezérigazgatója. Beszámolt arról, hogy a felvásárolt mennyiség ötödére kötnek szállítási szerződést. Ezekben lehetőség van bonifikációra, a szabadpiaci tételek esetében pedig az ár áll szemben a mennyiséggel és a minőséggel. Elmondta azt is, hogy a természeti csapás sújtotta Szolnok környéki, szerződött termelőkkel abban már egyezségre jutottak, hogy milyen feltételekkel szállítanak.

Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke lapunknak elmondta, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor a szerződésben rögzített feltételekkel gabonát vásárló kitart az eredeti paraméterek mellett, és kéri vagy a termést, vagy a kiesés ellenértékét. Különösen azok számára jelent ez gondot, akik tonnánként például 26 ezer forintért akartak búzát vásárolni, s ennek továbbítására elkötelezték magukat. Ők most nehéz helyzetben vannak, hiszen a hiányt a szabadpiacról kell pótolni. Eközben az étkezési búza tonnánkénti ára 60 ezer forint körül mozog.

Az elnök szerint a magyar gabonatermelők hírnevének nem használ, ha utólag próbálnak a vis maior helyzetre hivatkozva kitérni a megállapodás alól. Nyugat-Európában ugyanis már bizalmatlanok a magyar termelőkkel szemben, mivel az a hír járja, hogy a magyarok csak azért termeltek olyan sok – tízmillió tonna – kukoricát, hogy ezt a túltermelés idején kialakuló alacsony árak miatt az unió intervenciós rendszerében eladják. Amint baj van – ahogy most a kevés termés miatt emelkednek az árak –, a nagyobb jövedelem reményében igyekeznek kibújni az alacsonyabb árakat rögzítő értékesítési szerződések alól. A GOSZ elnöke beszámolt arról is, hogy még a nyáron felhívták tagjaik figyelmét: amint természeti kár érte őket, azonnal tudassák ezt kereskedelmi partnereikkel.

– A vismaior helyzettel csak azoknak lehet gondjuk, akik adásvételi, és nem terményértékesítési szerződést kötöttek – mondja Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara (MAK) főtitkára, hozzátéve, erre minden értékesítési szezon előtt ráirányítják a fi gyelmet. A terményértékesítési szerződési formula ugyanis eleve tartalmazza a vis maior fogalmát, rendezi annak érvényesítési szabályait, míg az adásvételi szerződésben erre külön szakaszban kell rendelkezni. Erről pedig gyakran megfeledkeznek a szerződő felek.
Egyébként augusztustól változtak a vis maior bejelentés szabályai, azóta a termelőnek kizárólag a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) kell bejelentenie a káreseményt. Korábban a gazdálkodónak két helyen, az MVH-nál és a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH) is jeleznie kellett a vis maiort, hogy a támogatáshoz hozzájusson; ezt az eljárást egyszerűsítette a tárca.

A gazdálkodónak a vis maior bekövetkeztétől számított tíz munkanapon belül, kivételes esetben a káreset bekövetkeztétől számított hat hónapig, kell jeleznie a káresetet az MVH-nak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tőlük. A tárca közleménye szerint a VM-hez érkezett bejelentések alapján a felvásárlók idén tavasszal úgy kötöttek szerződést a 2010. évi termésre, hogy az áru valójában még meg sem termett. Ilyen esetben a tárca értelmezése szerint az érintettek a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően a 2010. évi termésű gabonafélékre legfeljebb szállítási vagy mező gazdasági termékértékesítési szerződést köthettek volna, nem pedig adásvételit.

A minisztérium információi szerint egyes, terményfelvásárlással foglalkozó vállalkozások most nem fogadják el a gazdák vis maior (szélvihar, jégeső, belvíz, árvíz) igazolását, és követelik a kötbér megfizetését, illetve a terményt. Kötbér ugyanakkor csak a kötelezettnek felróható magatartás esetén követelhető. Az igazolt vis maior eset pedig mentesíti a kötelezettet a kötbér megfizetése alól – hangsúlyozza a VM.

Bár az egyedi szerződések megítélése a bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, a szaktárca a felvásárlókat felszólítja a törvény betartására, továbbá jogot formál arra, hogy amennyiben agrárpolitikai célkitűzéseivel ellentétes kereskedelmi gyakorlatról szerez tudomást, álláspontját a széles nyilvánossággal is megismertesse.
f:nol.hu