Az állatok hőtűrése...

Nemcsak az emberek, hanem az állatok is nehezen viselik a szélsôséges idôjárást. Az alacsony hômérséklet hatása függ az állatok fajától, korától és takarmányozásától. A hideg káros hatását fokozza, ha még nedvességgel és széllel is párosul. A száraz hideget legjobban a szarvasmarha és a juh tûri. Az elôbbi a nagy testtömeghez tartozó kis testfelülettel magyarázható, az utóbbinak pedig a gyapjúja nyújt védelmet. A tehenek tejtermelése 5 °C alatt jelentôsen csökken. A sertések érzékenyebb állatok, náluk az alsó kritikus hômérséklet 12-13 °C körül van. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között tartja a gazda ôket. Például 10 °C-on, almozott padozaton 90-100 gramm, aszfalton 200 gramm, míg betonon vagy rácson 400 gramm napi többlet takarmányt igényelnek. A hideg következtében sertéseink elzsírosodnak, fehérje tartalmuk csökken. A tyúkok 5-10 fok között már 15-20%-kal kevesebbet tojnak és egy tojáshoz 10-12%-kal több takarmányt igényelnek, mint melegebb idôben. A fiatal állatokra még jobban kell vigyázni ilyenkor. Náluk a tartós hidegben lelassulhat a növekedés, a fejlôdés, sôt még meg is betegedhetnek. Az újszülött állatokra az alacsony hômérséklet egyenesen életveszélyes, például a napos csibék 15 fok alatt tömegesen pusztulnak el.

A magas hômérséklet különösen veszélyes, ha magas páratartalommal és szélcsenddel párosul. Például a lovak testhômérséklete (különösen, ha sötét szôrûek) nyáron, a tûzô napon akár 3-4 fokkal is megemelkedhet. Ettôl a hôfeleslegtôl izzadással nem tudnak megszabadulni, így hôtorlódás léphet fel, ami betegségek kialakulásához vezethet. A juh jobban, a szarvasmarha kevésbé bírja a meleget. 22 fok feletti hômérséklettôl egyre kevesebb táplálékot igényelnek. 30 fok felett viszont akár 50%-kal kevesebb tejet adnak! A magas hômérséklet a szaporodásnak sem kedvez, hiszen csakúgy mint az embernél, a spermiumok egy részének roncsolódását okozza. A tojóállományokban, magas hômérséklet és nagy páratartalom esetén kóros tollcsipkedés, esetenként kannibalizmus léphet fel.