A palócok szerényen éltek, de nem tartoztak az ország legszegényebb népcsoportjai közé sosem. A hegyek, bár nehezítették a gazdálkodás körülményeit, biztosították a megélhetéshez szükséges táplálékok nagy részét. A szorgos palócok a szőlőművelés, az erdőgazdálkodás mellett javarészt állattartással, gyepgazdálkodással foglalkoztak. A II. világháborút megelőző időkben nem volt ritka a 10 ezer juhot tartó gazda sem, a szarvasmarha-állomány is országosan kiemelkedő számokkal büszkélkedhetett. A domboldalak, a csapadékos völgyek bőséges táplálékot biztosítottak az állatok számára. Az állatok jelentős részét messzi földek vásárain értékesítették.
A térség meghatározó, idegen piacokon is jól értékesíthető, közismert és kedvelt élelmiszerei voltak a különböző ízű és telítettségű sajtok. A kedveltebbek közé tartozott a pálpusztai, melyet az európai kulturális örökség részének is tekintenek. Gyakori és kedvelt volt a kecskesajt és a juhsajt minden formában, füstölve vagy anélkül. A fővárosi piacokon a legkelendőbb árucikkek voltak a Nógrád megyéből származó túrók, vajak, és egyéb tejtermékek is. A hosszúkás, nagyméretű kertekben jól megteremtek az ebédhez szükséges alapanyagok.
Szemben az alföldi konyhával, ahol az erőteljesen fűszerezés volt a domináns - mintegy leplezve az alapanyagok általi szegénységet -, a palóc konyha jóval gazdagabban használta fel a konyhakert, illetve a természet által adott lehetőségeket, változatosabb ételek, ízek kerültek az asztalokra. A vásárból hosszú idő után hazatérő gazdát gazdagabb ízvilág várta, mint az alföldi embert. A palóc étrendben kiemelt fontosságú a leves. A levesek általában savanyú ízűek, tejjel vagy tejfellel habartak, hússal vagy anélkül készültek. Gyakran különféle tészták kerültek a levesbe dúsításnak.
2 liternyi kevésbé sós vízben puhára főzzük a kockára vágott burgonyát, majd hozzáadjuk a langyos vízben kásásra kevert juhtúrót. Felforraljuk. A lisztet a tojással kemény tésztává keverjük, majd egy lisztes deszkára reszeljük. Hagyjuk ott megszikkadni. A reszelt tésztát a levesben kb. 3-4 percig főzzük, amíg a tészta fel nem jön a tetejére. Ekkor hozzáadjuk a vajat és ízlés szerint a metélt kaprot.
Herencsényi Hírmondó,Ambrózi Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése