3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Mi mikor lép hatályba?
Egyszerűsített munkaszerződés
200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Mi mikor lép hatályba?
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló javaslatot.
A csomagnak az állampolgárokat közvetlenül érintő elemei közül augusztus 1-jén - visszamenőleges hatállyal - lényegében egy lép életbe: a ház körül végzett munka adómentessége.
A kihirdetést követő naptól - tehát biztosan augusztusban - szűnik meg a jelzálogalapú devizahitelezés.
A törvény kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép: a társasági adó csökkentése - amely egyébként visszamenőlegesen július 1-jétől lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége. Utóbbi rendelkezést az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1. az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogerősen még nem bírált el.
Ugyancsak ekkortól, vagyis a kihirdetést követő harmadik naptól szűnik meg a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni.
Szeptember 1-jétől él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetében azonban a kihirdetést követő nyolcadik naptól él a szabályozás mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.
A törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket, de a szabályozás a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik.
Negyvenöt nappal a kihirdetés után lesz jövedékiadó-mentes a meghatározott mennyiségben főzött pálinka. Ekkortól él a banki különadó is, de azt először szeptember 30-ig kell befizetni, másodszor pedig december 10-ig.
Egyszerűsített munkaszerződés
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény kimondja, hogy amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerint szerződés megkötésével kell létesíteni.
A szerződés minta letölthető az APEH honlapról:
http://www.apeh.hu/bevallasok/adatlap/egyszerusitett_munkaszerzodes.html
200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
A Társasági adó törvény 3. számú mellékletének A) 4. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.
E rendelkezés kapcsán a következőkre indokolt figyelemmel lenni:
Az ésszerű gazdálkodás követelményének vizsgálata ki kell terjedni arra, hogy az igénybevett szolgáltatás ellenértéke az adózó árbevételéhez viszonyítva ésszerű-e, arányban áll-e a szolgáltatás jellegével, minőségével. Például, ha egy vállalkozás egy beruházás megvalósíthatósági tanulmányára a beruházás értékének 30 %-ával egyező díjat fizet, az – mértéke miatt – valószínű nem tekinthető ésszerűnek.
Ugyanígy, ha egy vállalkozás a bevételéhez képest az anyavállalata részére aránytalanul nagy összegű tanácsadói díjat fizet, szintén megállapítható, hogy e költség vagy egy része nem a bevételszerző tevékenységét szolgálja. E tételnél a legtöbb probléma, vita abból adódik, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént. Célszerű ezért erre gondot fordítani.
Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
A családon belül illetékmentesen örökölhető a farm, minden felszerelésével együtt, a helyi közétkeztetéshez közvetlenül a termelőtől is vásárolható élelmiszer.
Augusztustól a kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek számít. A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél - amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, és a 100 literesnél kisebb készüléket sem kell engedélyeztetni.
Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is lesz lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokban kínálhatja az italt.
Szintén augusztustól mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (például magtár, istálló, stb.) valamint ingóság - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Ilyen közeli hozzátartozó többek között a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és a testvér).
Az új jogszabály - ugyancsak augusztustól - lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények - bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények - közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.
Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lévő összes árkot, csatornát, árokpartot a vízművek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások - elsősorban pénzhiány miatt - nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-től, megszűnik, mivel eltörlésre kerül a vízgazdálkodási hozzájárulás.
Szeptember elsején megalakul a Nemzeti Földalapkezelő. A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy az végrehajtsa a kormány népesedési, demográfiai és földprogramját. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.
Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Visszamenőleges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Az enyhébb szabályt a jogerősen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen - szabálytalanság miatt - az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethető.
Az idén márciusban hozott eredeti kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó részletszabályait tartalmazta. Ebben külön fejezet szólt a jelenléti ívről, amit lényegében úgy kellett előállítani, mint a számlákat.
A rendelet melléklete meghatározta a jelenléti ív tartalmát, az APEH kötelessége pedig a sorszám-tartományok közzététele volt. Az ilyen jelenléti ív tömbök vásárlóiról az eladóknak nyilvántartást kellett vezetniük.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése