3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Kérdések és válaszok az egyszerűsített foglalkoztatásról
Munkaviszony létesítésének szabályai
Közösségen belüli szolgáltatás számlázása
Ingyenes jogszabálygyűjtemények a www.jognet.hu-n
Biztosítások szja vonzata
Kérdések és válaszok az egyszerűsített foglalkoztatásról
Augusztus 1-jén hatályba léptek az egyszerűsített foglalkoztatás - mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka - adminisztrációját lényegesen megkönnyítő szabályváltozások. Az új szabályok alkalmazásánál merülhetnek fel jogértelmezési kérdések, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai Államtitkársága átmenetileg ügyfélszolgálatot működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse.
Kérdését az alkalmimunka@ngm.gov.hu e-mail címen vagy a helyi tarifával hívható - elsősorban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésére szolgáló - 185-ös telefonszámon keresztül teheti fel. A témában eddig felmerült kérdések és válaszok honlapunkon, a http://ngm.gov.hu/feladataink/alkalmimunka.html címen olvashatók.
Munkaviszony létesítésének szabályai
A munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 75/A.§-79.§-ai tartalmazzák. Ezek lényege a következő.
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről tájékoztatni köteles.
A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).
A munkáltató e tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.
Külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell
a) a külföldi munkavégzés helyéről, illetve a tartamáról,
b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
d) a hazatérésre irányadó szabályokról.
E tájékoztatást a kiutazást megelőzően át kell adni a munkavállaló számára.
A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.
Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.
A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja közötti időszakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő.
A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.
A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre.
A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.
Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.
A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.
Közösségen belüli szolgáltatás számlázása
Közösségen belüli ügyfél részre nyújtott szolgáltatás esetében mik a számla kötelező elemei?
A számla adattartalmára vonatkozó előírásokat az Áfa tv. 169.§-a tartalmazza. Közösségi szolgáltatásnyújtás esetén a közösségi adószámok feltüntetése mellett szerepelnie kell az adómentesség okának, azaz "Az Áfa tv. területi hatályán kívüli szolgáltatás, adófizetésre a vevő kötelezett" (Áfa tv. 169.§ k)).
Ingyenes jogszabálygyűjtemények a www.jognet.hu-n
A www.jognet.hu újdonsága a jogszabályok jó kereshetőségének biztosítása, a felhasználóbarát kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának megoldása. Azon felhasználóknak ajánljuk, akik egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyors betekintést. A jognet.hu a hagyományos – papírra nyomtatott könyvben megjelenő - jogszabálygyűjtemények megvásárlását teljesen kiváltja – ugyanakkor visszahozza a könyves megjelenés előnyeit.
A jogszabályok elérhetősége, megismerése mind a jogi szakemberek, mind a jogkereső közönség számára lényeges kérdés, akár a szakmai munka végzésében, akár csak a tájékozódásban. Nem csak a hivatali-szakmai, de a személyes privát döntések meghozatala előtt is ismerni kell a vonatkozó jogi előírásokat is. Azokból pedig van bőven, a jogszabályok átszövik az élet minden területét. A jogszabályok megismerése a jogállam működésének is garanciális kérdése, ahhoz, hogy betartsák a jogszabályokat, megismerhetővé kell tenni őket. A 80-as években még könyv alakban adták ki a hatályos jogszabályok gyűjteményét, és a jogszabályok éves termését. A 90-es években már a CD volt a jogszabályok slágerhordozója, a 2000-es években pedig az internet. És itt van már a mobilinternet is.
Ma már az interneten számos helyen elérhetők ingyenesen a jogszabályok, a legfontosabb forrás a Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye, amelyet a magyarorszag.hu Jogszabálykeresőjén keresztül használhatunk. Itt minden hatályos jogszabály megtalálható – bár a keresés funkció eléggé korlátozott. Egy jogszabály előhívásához szükséges megadnunk az évszámát, sorszámát – ha ezeket tudjuk, rendben is van, a jogszabály az éppen hatályos szöveggel előjön és olvasható. Csak hát nem mindig tudjuk fejből a sorszámot – a nagyobb törvénykönyvekét még valahogy, de kisebb jogszabályok évszám és sorszám szerinti ismerete már jogászokra sem jellemző. A jogszabályon belüli keresés és navigáció is nehézkes itt, miután az egyes jogszabályok önmagukban is elég terjedelmesek.
A magyarorszag.hu oldalon előhívott jogszabálynak van még egy problémája: igazából csak számítógépen olvasható, mobiltelefonról kezelhetetlen, használhatatlan az egybefüggő, tagolatlan, akár száz oldalakat is elérő jogszabály-tartalom – tehát a szöveg mennyisége miatt. Ez egyébként minden eddig létező elektronikus jogszabálygyűjtemény problémája is. Amikorra tehát az interneten korlátozás nélkül elérhetővé váltak a hatályos jogszabályok – megjelenik egy új platform, a mobilinternet, amely új követelményeket támaszt, vagy másfajta logikát kíván a jogszabály-nyilvántartásokkal szemben is.
A www.jognet.hu a jogszabályok jó kereshetőségének és egyúttal mobilos elérhetőségének megoldására született. A jognet.hu a jogszabályok online elérését biztosítja interneten és Magyarországon elsőként mobiltelefonról is. Újdonsága még a felhasználóbarát kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának biztosítása. A jogszabály-szöveg olvasását semmilyen más eszköz – banner, kép stb. nem zavarja. A jognet.hu a jogszabályokat tárgykörüknek megfelelő gyűjteményekbe foglalja és így teszi őket könnyebben kereshetővé és elérhetővé. A gyűjtemények átfogják a leggyakrabban használt tárgyköröket, az adó- számviteli jogszabályoktól, a büntető jogszabályokat is. Ezen felépítésnek köszönhetően nem kell ismerni a jogszabály számát ahhoz, hogy gyorsan előkereshető legyen – a tárgykörök egyértelműen elvezetnek a keresett jogszabályhoz. A jogszabályon belüli gyors mozgáshoz – a jogszabály-szöveget a fejezetek és címek szerinti tartalomjegyzékekbe tagolja – így a mobil kis képernyőjén is egyből átlátható a jogszabály teljes felépítése és tartalma, egyúttal a nagy törvénykönyvekben így biztosítható a keresett szövegrész gyors elérése. Ez a belső cím szerinti tagolás adja a mobilos megjelenés sajátosságát.
A jognet.hu-t azon felhasználóknak ajánljuk, akik a jogalkalmazás során egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyorsan betekinteni. A mobilinternetre is optimalizált jogszabály-struktúra révén a betekintés számítógéptől függetlenül is – bárhol, bármikor biztosított. A mobil mellett természetesen a hagyományos internetes felület is teljes értékű. Sőt, a mobil-sajátosság, a jogszabály-szöveg belső tartalom szerinti strukturálása és felvitele hasznára válik a hagyományos internetes (képernyős) megjelenésnek is, mert áttekinthetővé és lapozhatóvá teszi a jogszabályt.
A jognet.hu kigészítve egy új eszközzel, az iPad táblagéppel – akár még forradalmasíthatja is az irodai (hivatali, jogi, tanácsadói) munkavégzést. Az iPad maga is kényelmessé, egyszerűvé, gyorssá és mobillá teszi a jogszabálykeresést, és a szövegbe való betekintést. Az iPad használatával a jognet.hu jogszabálygyűjteményei és a leggyakrabban használt jogszabályok az irodán belül bárhol megtekinthetők. Az iPad mobil, mert mint egy vékony mappát, az alkalmazó az irodán belül bárhova magával viheti: a dolgozótól a tárgyalóig, ahol szüksége van rá. Ha éppen az ügyféllel tárgyal, nem kell az asztali számítógéphez ülnie egy jogszabályba való betekintéshez. Az iPad képernyőjén a jogszabályok lapozható formában és teljes képernyőméretben – tehát a legjobban olvashatóan jelennek meg.
A jognet.hu a hagyományos – papírra nyomtatott - jogszabálygyűjtemények megvásárlását teljesen kiváltja. Egy, az év elején megvásárolt, egy adott jogterület jogszabályait tartalmazó könyv – pl. Adójogszabályok – statikus, mert a lezárás időpontjának megfelelő állapotot tartalmazza, a későbbi jogszabály-módosításokat nem tudja követni. Az elmúlt években az évközi generális jogszabályváltozások a pénzügyek területén már jellemző gyakorlattá vált - így egy ilyen könyv alakú jogszabály-gyűjtemény gyorsan avulttá válik már év közben is. Ezzel szemben a jognet.hu mindig a hatályos jogszabály-állapotot tartalmazza. Ez mellett a jognet.hu próbálja visszahozni a hasznos „könyves” jellemzőket – ezt biztosítja a képernyőn az előre, hátra lapozás lehetősége.
Mindezen előnyök mellett a jognet.hu korlátja, hogy nem tartalmaz teljes körűen minden hatályos jogszabályt - csak a legfontosabbakat, a leggyakrabban használtakat, és nem tartalmazza az egyes jogszabályok régebbi időállapotait sem, csak az aktuálisan, illetve a megjelölt időpont szerint hatályos jogszabályszöveget. Az adott jogszabály szövegének esetleges változása ellenőrizhető a www.magyarorszag.hu oldalon.
Próbálja ki és vegye igénybe folyamatosan a www.jognet.hu oldalt, használata ingyenes, semmilyen regisztrációt nem igényel. Megtakaríthatja vele a papírra nyomtatott jogszabály-gyűjtemények költségét.
Biztosítások szja vonzata
A személyi jövedelemadóról szóló 1996. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv) alapján adófizetési kötelezettség keletkezhet biztosításokkal kapcsolatosan a díjfizetés időszakában, ha
* a biztosítási díj minősül adókötelesnek;
* a biztosítási szerződés alapján a magánszemélyt nem a biztosító szolgáltatásaként illeti meg bevétel;
* a biztosító szolgáltatása adókötelesnek minősül.
A díjfizetés időszakában az Szja. tv megkülönbözteti az adóköteles és az adómentes biztosítási díjat.
Adómentes bevételnek számít az Szja. tv 1. számú melléklet 6.3. pontja alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképességre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelőségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
Adóköteles biztosítási díjnak minősül a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj annál a személynél, akire tekintettel a díjat fizetik (Szja. tv 3.§ 50. pont).
A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül (Szja. tv 25.§ (1) bekezdés).
A munkáltatónak minősülő kifizetőnek az adóelőleget a magánszemély egyéb más pénzjövedelméből kell levonnia és a juttatás hónapját követő hó 12. napjáig meg is kell fizetnie. A más kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj adókötelezettségének jogcímét a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony, valamint a szerzés körülményeit figyelembe véve kell meghatározni (Szja. tv 46. § (6) bekezdés).
A biztosítói kifizetéseket megkülönböztethetjük aszerint, hogy
* a biztosítási esemény bekövetkezése miatt (Szja. tv 3. § 64. pont);
* illetve a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (maradékjogra tekintettel) kerül kifizetésre.
A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, vagy adóköteles lehet. A biztosító szolgáltatása általában adómentes (Szja. tv 1. számú melléklet 6.6, 6.8 pontok), de az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás adóköteles. Kivéve, ha a szerződések alapján haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatás címén, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj- szolgáltatás címén kifizetett bevételnek minősül.
Az adóköteles kifizetések hozamrésze kamatjövedelemnek (Szja. tv 65. § (1) bekezdés d) pontja), vagy egyéb jövedelemnek (Szja. tv 28. §) tekintendőek. Ha volt adózatlan forrásból származó befizetés, egyéb jövedelmet kell megállapítani, ha csak adózott forrásból volt befizetés, akkor kamatjövedelmet. Nem kell jövedelmeként figyelembe venni a biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történt és 100 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tízedik fordulónapját követően történt (Szja. tv 65. § (3) bekezdés ac) és ad) pontjai).
A biztosítások után érvényesíthető adókedvezmény 2010- től megszűnt, viszont ha a magánszemély a biztosítással összefüggésben a szerződéskötést követő 10 éven belül rendelkezési jogot gyakorol (pl: megszünteti, értékesíti vagy lényeges tartalmában módosítja a biztosítási szerződést), akkor legfeljebb három évi (2010-2013 években) élet- és nyugdíjbiztosítás utáni adókedvezményként igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét az adóbevallásában be kell vallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetni (2009. évi CXVI. Törvény 206. § (8) bekezdés).
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése