Veszélyben az ország harmada
A Magyarországot ért környezeti katasztrófák miatt újra kell gondolni a védekezést. A települések harmadában kell földcsuszamlásokkal, partfalomlásokkal, a bányászati tevékenység káros hatásaival számolni. A közlekedési infrastruktúrában mintegy 30 milliárd forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás.
A májusi és júniusi szélsőséges időjárási események káros hatásainak alaposabb vizsgálatára, a kiváltó okok feltárására, valamint a megelőzés lehetséges módjainak összegzésére rendezett konferenciát az Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága. A tanácskozáson a többi között a meteorológia, a hidrológia, illetve a földtudomány szakemberei törekedtek a hosszú távú feladatok meghatározására, az együttműködés lehetőségeinek kialakítására, valamint a tudomány és a döntéshozók előtt álló feladatok átgondolására.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal főosztályvezető-helyettese arra mutatott rá, hogy az ország településeinek harmadában, összesen 909-ben kell földtani veszélyekkel számolni, vagyis földcsuszamlásokkal, rétegcsúszásokkal, partfalomlásokkal, illetve a korábbi bányászati tevékenység káros hatásaival. Ennek ellenére nemcsak az építési engedélyek kiadásához, de még a településfejlesztési tervek készítéséhez sem kell kikérniük az illetékeseknek a földtani szakemberek véleményét. – A földtan kiíródott a jogszabályokból – fogalmazott a főosztályvezető-helyettes.
Oszvald Tamás a problémák között mutatott rá arra, hogy a talajmozgás miatt keletkező károkat jelenleg csak vis major keretből lehet rendezni, a forrásokat pedig csak önkormányzatok igényelhetik. A szakember arra is rámutatott, hogy a szélsőségekben gazdag időjárások a rendkívüli események számát jelentősen növelték, csaknem megnégyszerezték: idén 446 bejelentés érkezett, ezek közül 113 földcsuszamlásról szólt. A földmozgások nemcsak épületeket tettek tönkre, hanem települések közműveit is, sőt falvakat zártak el a külvilágtól. Oszvald Tamás ezért egy olyan térkép elkészítését szorgalmazta, amely a beépítésre alkalmatlan, a korlátozottan beépíthető, valamint korlátok nélkül beépíthető területeket venné számba.
Az ország közlekedési infrastruktúrájában mintegy 30 milliárd forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás, 8 milliárd forintnyi a vasutat, a fennmaradó rész a közutakat érte – mutatott rá az Akadémia Közlekedés-tudományi Bizottságának elnöke. Kövesné Gilicze Éva integrált közlekedéspolitika kidolgozását hangsúlyozta, mert mint mondta, a jövőben a problémák csak sokasodhatnak.
Forrás:mta.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése